A Magyarországi Immunhiányos Betegekért Egyesület figyelemmel a Ptké. 11.§ (1) bek-ben írt rendelkezésre alapszabályát felülvizsgálva megfeleltetve a 2013. évi V. tv. rendelkezéseinek alapszabályát a következők szerint állapítja meg:
Egyesület adatai
- Az Egyesület neve: Magyarországi Immunhiányos Betegekért Egyesület (MIBE)
angolul: Hungarian Organisation for Patients with Immunodeficiencies (HOPI)
- Az Egyesület székhelye: 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98.
Az Egyesület célja és feladatai
- Az Egyesület célja: a magyarországi immunhiányos betegek érdekeinek hazai és nemzetközi képviselete.
- Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel, alapítvánnyal és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.
- Az Egyesület céljainak eredményes megvalósításához az orvosok és a betegszervezet tagjai, kisebb csoportjai közötti szoros együttműködés szükséges.
- Az egyesület feladatai:
- az immunhiány betegségekkel kapcsolatos ismeretek terjesztése,
- az immunhiánnyal élők érdekeinek hazai és nemzetközi képviselete,
- betegekkel, hozzátartozókkal és orvosokkal való együttműködés,
- rendezvények szervezése,
- konferenciák szervezése,
- kiadványok készítése,
- médiában való megjelenés.
- A szervezet közhasznú tevékenységei
Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontjában foglalt tevékenységek közül az alábbiakat végzi:
– Népegészségügyi tevékenység: az egészség fejlesztése, betegségek megelőzése, intézményrendszer; egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegségmegelőzési gyógyító és orvosi rehabilitációs szolgáltatások (1997. évi CL. IV. tv. 35. § (1-2) bek. )
A fenti feladatok teljesítése miatt az Egyesület közhasznú szervezetnek minősül.
6. Az Egyesület politikamentes, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, és azoktól támogatást nem kap.
Országgyűlési, megyei, fővárosi és helyi képviselőjelöltet a választásokon nem állít és nem támogat.
- Az egyesület biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.
8. Az egyesület működésével kapcsolatos információkat, szolgáltatási igénybevételének módját, beszámolóit az Immunológiai Szemle című szaklapban és az Egyesület internetes honlapján (http://mibe.med.unideb.hu) kell nyilvánosságra hozni.
A közhasznú szervezetekről szóló 2011. CLXXV tv. alapján a Közgyűlés és az Elnökség határozatairól az egyesület tagjait levélben és e-mailben értesíti, az Immunológiai Szemle című szaklapban közzéteszi.
9. A céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot hozhat létre, ilyenbe beléphet.
Vállalkozási tevékenységét csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezheti.
A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapító okiratban meghatározott tevékenységére köteles fordítani.
Az Egyesület tagsága
- Az Egyesület rendes tagja lehet bármely hazai és külföldi természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület céljait, és vállalja az Egyesület munkájában való tevékeny részvételt, és a Közgyűlés által meghatározott tagdíj fizetését. Az Alapszabály „tag” megjelölésén rendes tagot kell érteni.
- A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület elnöksége dönt.
- Az Egyesület tagjának jogai:
– részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;
– a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;
– felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;
– választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;
– indítványt tehet a közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira;
– betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;
– az Egyesülettől érdekvédelem igénylése;
– az Elnökség bármely szervének törvénysértő határozata 30 napon belüli bíróság előtti megtámadása;
– a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.
- Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint anyag eszközökkel vagy egyéb módon hathatósan támogatja az Egyesület működését céljai elérése érdekében.
– A pártoló tagot az Elnökség veszi nyilvántartásba.
– A pártoló tag az Egyesület munkájában tanácskozási joggal részt vehet.
- A rendes tagok egyenlő jogokkal és kötelezettséggel rendelkeznek, választók és választhatók kivéve a pártoló tagokat, akik/amelyek a Közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehetnek részt, és tisztségre nem választhatók, azonban az Egyesület szolgáltatásait igénybe vehetik.
- A természetes személy tagok jogaikat csak személyesen gyakorolhatják, a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket vezetőjük, vagy az általuk írásban meghatalmazott személy képviselheti.
- A tagok kötelességei:
– az Egyesület alapszabályának betartása és betartatása,
– részvétel az Egyesület munkájában, céljai elérésének, feladatainak megvalósításában,
– a tagdíj fizetése,
– a választott tisztség ellátása.
- A tagsági viszony megszűnik:
– a tag halálával,
– az Egyesület megszűnésével,
– a tag kilépésével,
– a tag törlésével.
- Az Elnökség törli az Egyesület tagjai közül
– azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.
– azt, aki az Egyesület céljaival, szellemiségével ellentétes tevékenységet folytat.
A törléséről szóló határozat csak azt követően hozható meg, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére.
A tag törléséről szóló döntésről írásban értesül. Amennyiben a tag tizenöt napon belül
nem nyilatkozik a döntésre határidőn belül, törlődik a tagnyilvántartásból.
A törléssel kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.
A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.
Az Egyesület szervezete
- Az Egyesület szervei a Közgyűlés, az Elnökség, vezető tisztségviselője az Elnök.
- A közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet, kivéve az alapszabály által az elnökség hatáskörében utalt ügyeket. A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább 5 naptári nappal a Közgyűlés időpontja előtt. Rendkívüli közgyűlés esetén a Közgyűlést megelőző napon kell a meghívót megküldeni. A közgyűlések nyilvánosak.
- A közgyűlés határozatképes, ha a tagok 50 % + 1fő jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő minden ügyben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, erre a meghívóban is utalni kell. A megismételt közgyűlést az eredeti –határozatképtelenség miatt elmaradt- közgyűlés időpontját követően 1 napon belül kell összehívni, amely időpontot az eredeti közgyűlés meghívójában is meg kell jelölni.
A közgyűlést össze kell hívni:
– ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,
– ha az elnökség rendkívüli közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,
– ha az arra illetékes hatóság a közgyűlés összehívását elrendeli.
- A közgyűlés összehívása az Elnök feladata.
- A Közgyűlés üléseire az Elnök tanácskozási joggal más személyeket is meghívhat.
- A Közgyűlés akkor határozatképes, ha ülésein tagjainak több, mint fele jelen van. Határozatait a jelenlévő tagok több, mint felének támogatásával, nyílt szavazással hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén nincs döntés.
Személyi ügyek tárgyalásánál – az elnök, vagy a jelenlévő tagok több, mint 1/3-nak a javaslatára a Közgyűlés által hozott döntés alapján – titkos szavazást kell tartani. Ha több jelölt közül az első fordulóban egyik jelölt sem kapja meg a szükséges szavazati arányt, a két legtöbb szavazatot kapott jelölt között kell a szavazást folytatni.
A jelenlévő tagok kétharmadának szavazata szükséges
– az alapszabály elfogadásához és módosításához,
– az Egyesület feloszlatásához, más társadalmi szervezettel történő egyesülés kimondásához,
– a tag kizárásához.
- A közgyűlés üléseit az elnök vezeti. Az elnök a közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.
A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a közgyűlés által megválasztott tag hitelesít.
- A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
– az alapszabály elfogadása és módosítása,
– az éves költségvetés meghatározása,
– az Elnökség éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása,
– más társadalmi szervezettel való egyesülésnek, és a feloszlásnak a kimondása,
– az Elnökség tagjainak a megválasztása,
– az Elnök megválasztása,
– a tagdíj meghatározása,
– döntés mindazon ügyekben, melyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
- Az Egyesület éves beszámolóját a közgyűlés a jelenlévő tagok több mint felének támogatásával, nyílt szavazással hagyja jóvá.
Az Elnökség
- A hat főből álló Elnökséget a közgyűlés nyílt szavazással választja. Tagjainak megbízása három évre szól, és újraválaszthatók.
Tagjai: Elnök, Alelnök, Titkár, 3 fő Elnökségi tag.
- A két Közgyűlés közötti időszakban az Elnökség irányítja az Egyesület működését. Szükség szerint, de minimum évente kettőalkalommal ülésezik. Üléseit az Elnök írásban hívja össze. A meghívóban közölni kell az ülésen megtárgyalandó témákat. A meghívót a tagoknak az ülés előtt – rendkívüli eset kivételével az ülést megelőző nap – legalább 5 nappal meg kell kapniuk. Az írásban készült előterjesztéseket e-mailen is kézbesíteni lehet a tagoknak.
Az Elnökség határozatképes, ha a hat főből álló Elnökségből hárman jelen vannak az ülésen.
Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg.
Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg.
Az Elnökség ülései nyilvánosak, melyen a határozatokat is magába foglaló jegyzőkönyv készül, amit az elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá.
3. Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
– a Közgyűlés által meghatározott stratégiai feladatok végrehajtása érdekében a taktikai feladatok meghatározása,
– döntés a tagfelvételi kérésekben,
– a költségvetés végrehajtása, lebontása,
– az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának a meghatározása,
– a humánpolitikai munka irányítása,
– az Egyesület alkalmazottai munkájának meghatározása, irányítása,
– minden olyan döntés, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
- Az elnökségnek csak olyan személy lehet a tagja, aki nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek.
- Az Egyesület vezető tisztségviselői: az Elnök, az Alelnök, a Titkár, 2 fő Elnökségi tag.
Az Elnöke
- Az Egyesület elnökét három éves időtartamra a közgyűlés választja, aki tevékenységével a közgyűlésnek felelős.
2. Az elnök feladata és hatásköre:
– az Egyesület tevékenységének irányítása;
– a közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;
– döntés és intézkedés az elnökség ülései közötti időszakban az elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;
– a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;
– kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
– irányítja az elnökség munkáját;
– vezeti az elnökség üléseit;
– képviseli az egyesületet;
– intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
– összehívja az elnökség üléseit;
– vezeti az ügyintéző apparátust;
– irányítja az egyesület gazdálkodását;
– utalványozási jogot az Egyesület titkárával együttesen gyakorol;
– gyakorolja a munkáltatói jogokat;
– minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az elnök hatáskörébe utal.
- Az Elnök mind a Közgyűlés, mind az Elnökség üléseiről köteles olyan nyilvántartást vezetni, melyből a szervezet által hozott döntések tartalmát, időpontját és hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők számát – az Elnökség esetében azok személyét – meg lehet állapítani.
A nyilvántartásban fel kell tüntetni a határozat számát és meghozatalának időpontját.
Az Elnök köteles gondoskodni arról, hogy a Közgyűlés, az Elnökség döntéseit az érintettek megismerjék, ezért a hozott döntéseket velük írásban, ajánlott postai küldemény útján köteles közölni.
Minden évben, legkésőbb június 30-ig az előző évről készült közhasznúsági jelentést köteles közzétenni az Egyesület saját honlapján vagy egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon.
- Az Elnök köteles gondoskodni arról, hogy az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokat munkaidőben, előzetes egyeztetés után meg lehessen tekinteni.
Az Alelnök
- Az Elnököt távollétében az Alelnök helyettesíti. Helyettesítés esetén az alelnök teljes joggal képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait.
A Titkár
- Az Egyesület titkára az elnök irányításával szervezi és intézi az Egyesület ügyeit, gondoskodik az elnökségi ülések rendszeres megtartásáról.
- A Közgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az Egyesület elnöke és a Közgyűlés által megválasztott jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket, a napirendi pontokat, továbbá az ülésen történteket, az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket (határozatokat), az azokat támogatók és ellenzők számát, illetve a tartózkodókat.
- Feladata:
– Az Egyesület készpénz állományának kezelése,
– A pénzügyi műveletek, számlák, bizonylatok kezelése, ellenőrzése, nyilvántartása, megőrzése,
– A pénztárjelentés vezetése
– Az Elnökség és a Közgyűlés jegyzőkönyveinek elkészítése, irattározása, a határozatok naprakész nyilvántartása azokba való betekintés biztosítása. A betekintés, egyeztetés alapján megtekinthető.
- Ha az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, úgy a vezető szervektől elkülönült felügyelő szerv létrehozása kötelező.
Az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések
1. Az Egyesület Közgyűlésének, Elnökségének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1 § (1) bek. 1.), élettársa a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
2. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
3. Az Elnök, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
4. Az Egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1 § (1) bek. 1.) ugyanannál a szervezetnél a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg.
- Az Elnökség határozat hozatalában résztvevő személyekre a 2011. évi CLXXV. tv. 38-39. §-ban írt összeférhetetlenségi illetve kizárási szabályokat, illetve a 2013. évi V. tv. 3:397. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az elnökség tagjainak összeférhetetlenségére a 2011. évi CLXXV. tv. 39. § (1) bekezdésének és a 2013. évi V. tv. 3:22.§ rendelkezései az irányadóak.
Az Egyesület vagyona és gazdálkodása
1. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételek:
– tagdíjak,
– pályázati pénzek,
– magán-és jogi személyek támogatása,
– a gazdálkodási tevékenységből származó bevételek,
– rendezvényei bevételei,
– egyéb bevételek.
2. Az Egyesület bevételeivel a – költségvetés által meghatározott módon – önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Tagjai – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
- A Közgyűlés által meghatározott tagdíj évi 10 forint. A pártoló tag tagdíj fizetésére nem kötelezhető, önként vállalt anyagi támogatást nyújt.
4. Az Egyesület pénzeszközeit számlán köteles kezelni.
5. Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a rá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
VI.
Az Egyesület képviselete
- Az Egyesület képviseletére az Egyesület elnöke önállóan jogosult.
- A bankszámla feletti rendelkezést elnök és alelnök, elnök és titkár együttesen gyakorolja.
Az Egyesület megszűnése
Az egyesület a 2013. évi V. tv. 3:83-3:84. §-ban írt esetekben szűnik meg. A fennmaradó vagyont a Ptk. 3:85. § rendelkezése szerint a közgyűlés által meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni
AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE
Az Egyesület feletti adóellenőrzést a székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet a közhasznú működés tekintetében az illetékes ügyészség látja el.
Vegyes és záró rendelkezések
- Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre.
- Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. tv. , a 2011. évi CLXXV. tv. és a kapcsolódó rendelkezések hatályos szabályai az irányadóak..
- Az Egyesület egységes szerkezetbe foglalt, alapszabályát a 2010. október 14-i közgyűlés fogadta el.
Kelt: Debrecen, 2014. 05. 21. |